Praxis Akadémia Adókonferencia 2026
A 2026-os adóévre szóló módosítások valamennyi főbb adónemet érintik: változnak az áfa-, tao-, kiva-, szja- és helyi adószabályok, miközben új előírások jelennek meg az adminisztráció, az adatszolgáltatás és a digitalizáció területén. A frissen bejelentett adócsomag tovább bővíti a kedvezményeket: emelkedik az alanyi mentesség határa, nő az átalányadózók költséghányada, csökken a főállású egyéni vállalkozók szochó-alapja, és jelentősen emelkedik a TAO-előleg értékhatára.Évindító Adókonferenciánkon a teljes 2026-os adókörnyezetet gyakorlati megközelítésben mutatjuk be, előadóink összefoglalják a főbb változásokat, értelmezik a szabályokat és végigvezetnek a gyakorlati teendőkön.
Hogyan frissítsük a belső ellenőrzési kézikönyvet 2026-ban? Gyakorlati útmutató az új Globális Belső Ellenőrzési NormákhozAz új Globális Belső Ellenőrzési Normák 2025-től minden belső ellenőr számára kötelező érvényűek, így elengedhetetlenné vált a belső ellenőrzési kézikönyvek naprakésszé tétele. A 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet is előírja a kézikönyv rendszeres felülvizsgálatát, ezért a költségvetési szerveknek és az önkormányzati intézményeknek 2026-ban ismét átfogó módosítás előtt állnak.Szakmai napunk célja, hogy közérthető, gyakorlatorientált segítséget adjunk a kézikönyv aktualizálásához: áttekintjük az új normák legfontosabb elvárásait, a kapcsolódó gyakorlati iránymutatásokat, valamint azt, hogyan kell ezeket a belső ellenőrzési dokumentumokba beépíteni.Bemutatjuk a minisztérium által közzétett kézikönyv-minta és a normák összhangját, illetve azokat a területeket, ahol módosításra van szükség.Kiemelt figyelmet fordítunk az önkormányzati és a költségvetési intézményi szektor sajátos feladataira és kockázataira, és olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek a gyakorlatban is jól alkalmazhatók.
A szabadságok tervezése és kiadása a köznevelési intézményekben minden évben komoly kihívást jelent. A különböző jogviszonyok eltérő szabályai, a tartós távollétek kezelése, valamint a szabadságok dokumentálása könnyen vezethet hibás gyakorlatokhoz és ellenőrzési problémákhoz.Szakmai napunkon bemutatjuk az alapszabadság, a pótszabadságok és az egyéb szabadságtípusok helyes kiadási rendjét, a szabadságtervezés szakértői módszereit, a tartós távollévők szabadságának számítását, valamint a részmunkaidősök és a felmentési időre járó szabadság kezelését. Külön kitérünk a munkavégzés céljából igénybe vehető legfeljebb 15 nap szabadság munkáltatói elrendelésének szabályaira is.Az esemény célja, hogy intézményvezetők és helyetteseik gyakorlati, azonnal használható útmutatót kapjanak a jogszerű és átlátható szabadságkezeléshez.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens
AI stratégia KKV-knak – hol kezdje az ügyvezető? Vezetői döntéstámogatás, hatékonyságnövelés, egyszerűsített működésA mesterséges intelligencia gyors terjedése alapjaiban alakítja át a kkv-k működését, miközben sok cégvezető továbbra is azt keresi: hol, milyen feladatokra és milyen üzleti eredményekkel érdemes bevezetni az AI-t? Szakmai napunkon bemutatjuk, hogyan válhat az AI valódi döntéstámogató és hatékonyságnövelő eszközzé egy vállalatban – technikai háttértudás nélkül.Gyakorlati példákon keresztül ismertetjük, hogyan támogatja az AI a döntés-előkészítést, a marketinget, az értékesítést, az adminisztratív folyamatokat és a belső működést. Áttekintjük azokat a legfontosabb eszközöket (ChatGPT, Copilot, Gemini, Perplexity, Deepl), amelyek 2026-ban már kézzelfogható értéket teremtenek egy magyar kkv számára külön beruházás nélkül.Szó lesz az adatvédelmi és biztonsági szempontokról is: milyen adatokat nem szabad AI-rendszerekbe vinni, hogyan érdemes belső irányelveket kialakítani, és mely védőkorlátok garantálják a biztonságos működést. A résztvevők olyan konkrét lépéseket kapnak, amelyekkel elindíthatják az első AI-pilotot a cégükben.
A veszélyeztető élethelyzetek felismerése és a jelzés megtétele a szociális intézmények egyik legfontosabb feladata. A jelzőrendszer hatékony működése csak akkor biztosítható, ha az intézményben dolgozók tisztában vannak a jogszabályokkal, a dokumentációs követelményekkel és a jelzés elmulasztásának következményeivel.
Szakmai napunkon áttekintjük a jelzési kötelezettség gyakorlati lépéseit, a veszélyeztetettség tipikus tüneteit, az együttműködés szabályait, valamint azokat a protokollokat és módszertani elemeket, amelyekkel az intézmények biztonságosabbá tehetik működésüket. Külön hangsúlyt kapnak a leggyakoribb hibák és jogkövetkezmények.
Busi Zoltán, MACSGYOE elnökségi tag
Minden, amit a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról tudni kell, munkavédelmi és munkajogi szempontbólMikor felel a munkáltató az egészségkárosodásért?
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok elmulasztása nemcsak munkavédelmi szabályszegés, hanem komoly munkajogi kockázat is lehet a munkáltató számára. Szakmai napunkon bemutatjuk, mit jelent a munkakörre való alkalmasság és az egészségi okból fennálló alkalmatlanság a gyakorlatban, és hogyan kapcsolódnak ezek a munkáltatói kötelezettségekhez.Külön foglalkozunk a keresőképtelenség és a munkaképtelenség fogalmi elhatárolásával, valamint a 2025. február 11-i alkotmánybírósági döntéssel, amely az egészségi alkalmatlanság esetén fennálló foglalkoztatási kötelezettséget érinti.A képzés gyakorlati útmutatót ad a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének kialakításához, és áttekinti, mikor és milyen feltételek mellett felelhet a munkáltató a munkavállalót ért egészségkárosodásért.
Kisvállalati adó 2026 - lehetőségek és buktatókA KIVA választás, az adóalap megállapítás és a veszteségkezelés gyakorlati kérdései
2026-tól kedvezőbb feltételekkel választható a kisvállalati adó, ugyanakkor a szabályok helytelen alkalmazása komoly kockázatokat hordozhat. Az adónemváltás, az adóelőleg számítása, az adóalap megállapítás és a veszteség elhatárolás területén a gyakorlatban számos bizonytalanság és gyakori hiba jelenik meg.Szakmai napunkon érthetően a gyakorlat oldaláról mutatjuk be a KIVA szabályait, a legtipikusabb buktatókat és azokat a megoldásokat, amelyekkel a kisvállalati adó valódi előnyt jelenthet a vállalkozások számára 2026-ban.
A nevelési-oktatási intézmények alapdokumentumainak karbantartása és szakmai ellenőrzése
Egy intézmény jogszerű működésének alapja a koherens és naprakész dokumentáció. Az alapító okirat, a pedagógiai program, az SzMSz, a házirend és a kapcsolódó munkáltatói rendelkezések közötti összhang ma már kiemelt ellenőrzési szempont.Szakmai napunk gyakorlati áttekintést ad az intézményi alapdokumentumok kötelező tartalmáról, a 2025-ben hatályba lépett változásokról, valamint a leggyakoribb hiányosságokról. Külön figyelmet kap a házirend szabályozása, különösen a távollét igazolás rendje és az óvodai sajátosságok, az SzMSz tipikus problémái, a pedagógiai program módosítási kötelezettségei, a munkaidőre vonatkozó munkáltatói rendelkezés, a panaszkezelés intézményi szabályozása, valamint az óvoda nyitva tartásának és zárva tartásának kérdése.Részletesen áttekintjük a munkaidőről szóló munkáltatói rendelkezés kötelezettségét, a panaszkezelés intézményi szabályainak megalkotását és gyakorlati működtetését, valamint az iskolák, óvodák nyitvatartási kötelezettségét és a zárva tartás jogszerű lehetőségeit.Szakértőnk: Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docensJelentkezzen most és tegye fel kérdését szakértőnknek!